II. tétel: Az ÓKORI RÓMA
A, Mutassa be Julius Caesar és Augustus hatalomra kerülését és tevékenységét! Hasonlítsa össze politikai rendszerüket!

Az I. triumvirátus (3 férfi szövetsége): ez egy titkos szövetség, célja a szenátus hatalmának háttérbe szorítása, a katonai erők egyesítése.
                - Tagjai: Julius Caesar, Pompeius és Caius Crassus.
- A római uralkodó osztály a rabszolgafelkelések következtében még inkább meggyőződött arról, hogy hatalmát csak egységes, erőskezű
  uralommal tarthatja fenn.
                - Pompeius sikeres hadvezér volt, Julius Caesar pedig népszerű, előkelő származású, nagy műveltségű néppárti politikus.
- Crassus: Spartacus legyőzője, később Szíriába

- Pompeius: Kis- Ázsia meghódítója, később Hispánia helytartója.
- Fontos politikai- katonai feladatokat osztottak fel egymás között.

- Caesar Gallia meghódítását kapta feladatául. Pompeius Caesar galliai sikeres harcait látva az előkelők oldalára állt, és felszólította a szenátussal
  Caesart, hogy hadseregét elbocsátva, térjen vissza Rómába.
- Caesar seregével együtt átlépte a Rubicon határfolyót, itt hangzott el híres jelmondata: “Alea iacta est” à A kocka el van vetve.
- Caesar hadat üzent Rómának, hatalomra vágyott. Elfoglalta Itáliát, üldözőbe vette Pompeiust, legyőzte i.e. 48- ban.

- Caesar egyeduralma: Caesar most már az egész hadsereggel rendelkezett, minden politikai hatalmat a maga kezében összpontosított:
   egyeduralmat alakított ki.
- Katonáinak földet juttatott az ellenfeleitől elkobzott földekből. A lakosoknak római polgárjogot adott. Az állami földeket szétosztotta.
- Nagy építkezéseket tervezett, és egy egyiptomi csillagász segítségével naptárreformot valósított meg. (Bevezette a szökőévet. A mai
  naptáron kevés az eltérés.)

- Értékálló pénz bevezetése.
- Egyeduralma és jogkiterjesztő intézkedései ellene fordították a szenátust és annak híveit. à Összeesküvést szerveztek, és Caesart a szenátus
  egyik ülésén megölték i.e. 44- ben.

– Polgárháború robbant ki a köztársaságiak és Caesar hívei között. Brutus, Casca, Cassius és Antonius, Lepidus, Octavianus között

   A II. triumvirátus: Ez is 3 férfi szövetsége; Caesar unokaöccse, Octavianus szövetkezett Caesar híveivel: Antoniusszal és Lepidusszalà
   létrehozták a II. triumvirátust. Célja: bosszút állni Caesar haláláért, a szenátusi arisztokrácia újbóli kiszorítása a hatalomból.

- Antonius és Octavianus döntő vereséget mértek a Balkán-félszigeten Brutus csapataira i.e. 42- ben Philippinél. (“Te is fiam, Brutus”)
  bosszút akart állni Caesar haláláért.
- Lepidust lemondatták, így Antonius és Octavianus között folytatódott a harc a főhatalomért. Octavianus igyekezett a szenátori rendet
  megnyerni, Antonius (Augustus) beleszeretett Egyiptom királynőjébe, Kleopátrába.
- Octavianus hadat üzent Egyiptomnak. à Actium-nál döntő győzelmet aratott i.e. 31- ben.

- Antonius és Kleopátra öngyilkosságot követtek el, Egyiptom római providencia lett. A győztes Octavianus megkísérelte az egyeduralom
  kialakítását.

Az egyeduralom megszilárdítása:
                - Octavianust Caesar megölése óvatosságra intette. Megtartotta a hagyományos köztársasági hivatalokat, továbbra is a szenátusban
                  vitatták meg az állam ügyeit. Octavianus inkább megnyerni igyekezett korábbi ellenfeleit, mint elpusztítani.
             à Rómában fennmaradt a belső és a külső béke is.
             à további gazdasági és kulturális fejlődés.

- az Augustus név jelentése: gyarapító, fenséges.
- Augustus utódai már nem tartották magukat az egyeduralomhoz.
- A szenátus árnyékhatalommá vált, egyre inkább érvényesült a császár = caesar és környezetének akarata. Nagy hatalom volt a császári
   testőrség kezében is. A császáré volt a legnagyobb jövedelem és hatalom.

  Gazdasági virágzás: A római birodalom gazdasági fejlődésének csúcspontjára jutott el.
- Róma órási területeket foglalt magába: Britanniát, Germániát, Pannóniát és Dáciát a császárkor első századaiban szerezték meg a rómaiak.
- Ez a terület nagy gazdasági erőforrás: értékes ásványi kincseket, nyersanyagokat, gabonát biztosított Rómának.

- Róma egyesítette a hatalma alá tartozó területek gazdasági erőforrásait, lehetővé tette termékeik széles körű cseréjét.
- A rabszolga-munkaerővel dolgozó ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben folyt a termelőmunka. 5%-os külön illetéket rótt ki a rabszolgákra.
- A colonusok (szabad bérlők) munkájának felhasználása a következő évszázadokban egyre gyakoribbá vált. A rabszolgákat anyagilag
   megjutalmazták munkájukért.

  Római élet a providenciákban: A birodalom egységét a légiók védték. A védelmi és rendfenntartó feladatok mellett utakat, táborokat építettek,
  biztosítottak a hírszolgálatot, a közlekedést és a postát.
- Általánossá lett a latin nyelv használata.

- Római élet folyt Pannónia nagyobb településein is: Aquincumban (Óbudán), Claudia Savariában (Szombathelyen);
- a római úthálózat központja: Gorsium (Székesfehérvár közelében),
- nagy kereskedelmi út, a borostyánút mellett fekvő Scarbantia (Sopron).
- Róma - mint a birodalom fővárosa - központja a társadalmi / kulturális életnek.
- Itt éltek a tudomány és a művészetek képviselői.
- Itt tartották a császárok győztes hadjárataik után diadalmenetüket. Ide özönlöttek a leszerelt veteránok, a megélhetést kereső nincstelenek is.
- Róma klasszikus rabszolgatartó birodalom lett.